Az adásvétel, illetve az adásvételi szerződés a leggyakoribb szerződés, illetve szerződés típus a magyar polgári jogban, amely egy olyan tulajdonátruházó szerződés, ami alapján az eladó a dolog tulajdonának átruházására, az vevő pedig a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles. Az adásvétel tárgya lehet ingó és ingatlan egyaránt. Amennyiben az adásvétel tárgya ingatlan, úgy az eladó köteles még a tulajdonjog átruházásán túl az adásvétel tárgyát képező dolog birtokának átruházására is.
Ez utóbbira példa, ha egy lakást kívánunk megvenni, akkor nem elegendő az ügyvéd által szerkesztett és ellenjegyzett szerződés, illetve a földhivatali iktatás, hanem szükséges, hogy a lakást ténylegesen a vevőnek átadják (lakáskulcs átadása, átadás-átvételi jegyzőkönyv felvétele stb.)
Amennyiben valaki ingatlan (lakás, családi ház, egyéb) vásárlására szánja el magát, nem árt nagyon alapos körültekintéssel eljárni a megvásárolandó ingatlan vonatkozásában.
Kiemelten fontos megjegyezni, hogy mindjárt a legelején, minden egyes ingatlan adásvétele előtt be kell szerezni annak friss, lehetőleg 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapját annak érdekében, hogy a felek és az eljáró ügyvéd kellőképpen meggyőződjön az ingatlan jelenlegi állapotáról (szerepel-e rajta zálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom, végrehajtás, perfeljegyzés, egyéb teher stb.). A tulajdoni lapot általában az eljáró ügyvéd kéri le a földhivatal elektronikus portáljáról, melynek díja az eljárási költségek között kerül feltüntetésre (ez 2017-ben 1.000 Ft).
Előfordulhatnak olyan esetek is, amikor az adott ingatlan tulajdoni lapján egy azóta már régen kiegyenlített teher látható, pl.: mondjuk 1981-ben a lakásra jelzálog-hitel és elidegenítési és terhelési tilalom van bejegyezve. Ebben az esetben már több, mint valószínű, hogy a hitelt a tulajdonos már jóval korábban kifizette, azonban a fenti teher még mindig látszik a tulajdoni lapon. Aggodalomra semmi ok, ilyenkor a lehető leghamarabb, kérelemre töröltetni kell ezeket a terheket annál a hitelintézetnél (banknál), akitől annak idején a hitelt igényelték. A törlési kérelemnek általában 30 napon belül helyt adnak, és a továbbiakban az adott ingatlan „tiszta”, tehermentesként szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, tehát nincs további jogi akadálya annak, hogy az adásvétel tárgyát képezze.
Természetesen az adásvétellel felmerülő illetékek, adók és egyéb költségekről is teljes körű felvilágosítást adunk.
Az adásvételt és annak különös nemeit, valamint altípusait (elővásárlási jog, visszavásárlási jog, vételi és eladási jog, részletvétel, megtekintésre vétel, próbára vétel, minta szerinti vétel, stb.) a Ptk., az ún. tulajdonátruházó szerződések között, a 6:215.§-tól a 6:233.§-ig szabályozza.
Az adásvétel, illetve az adásvételi szerződés a leggyakoribb szerződés, illetve szerződés típus a magyar polgári jogban, amely egy olyan tulajdonátruházó szerződés, ami alapján az eladó a dolog tulajdonának átruházására, az vevő pedig a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles. Az adásvétel tárgya lehet ingó és ingatlan egyaránt. Amennyiben az adásvétel tárgya ingatlan, úgy az eladó köteles még a tulajdonjog átruházásán túl az adásvétel tárgyát képező dolog birtokának átruházására is.
Az ajándékozás és a csere jogintézménye is hasonlóságokat mutat az adásvétellel, azonban lényeges különbség az, hogy míg az adásvétel visszterhes kötelem (pl. a lakást pénzért tudom megvenni az eladótól), addig az ajándékozás ingyenes (pl. a lakást az egyik szülőm, nekem ajándékozza).
Az ingatlancseréről akkor beszélünk, amennyiben a felek dolgok tulajdonjogának, más jogoknak vagy követeléseknek kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget. Ilyenkor az adásvétel szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ebben az esetben mindegyik fél eladó a saját szolgáltatása és vevő a másik fél szolgáltatása tekintetében. Tehát a két lakást az eladó és a vevő egymást között, úgymond kicseréli, és az esetleges értékeltérést pedig egymás között rendezik.